A kerítésalap mélysége dönti el, hogy tíz év múlva is egyenes marad-e a kerítésed vonala. A mintát és a színt könnyű kiválasztani, a föld alatti részt viszont senki nem látja a kész munkán. 

Pedig ez tartja meg az oszlopokat a fagy, az esőzés és a talajmozgás ellenében. Ha itt spórolsz, a hiba nem másnap jelentkezik, hanem két-három tél után.

Mitől függ a kerítésalap mélysége?

Három dolog szab határt a kerítésalap mélységének. A fagyhatár, a talaj teherbírása és a kerítés súlya. Magyarországon a fagyhatár nagyjából 80 centiméternél húzódik, ezért az alap alsó síkja jellemzően ez alá kerül. Ha felette marad, a fagyás-olvadás ciklusai idővel szó szerint kinyomják a földből az oszlopot.

A talaj típusa legalább ennyire számít. Kötött agyagon a föld nedvesség hatására megduzzad, száradáskor pedig összehúzódik. Homokos talajon inkább a kimosódás okoz gondot. A feltöltött területek a legkiszámíthatatlanabbak, itt gyakran mélyebbre kell menni, amíg a szerkezet szilárd rétegre ül.

A harmadik szempont a kerítés magassága és a felülete. Egy két méter magas, tömör tábla jóval nagyobb szélnyomást kap, mint egy hézagos, léces szerkezet. Ilyenkor nem elég csak lefelé menni, hanem az alap keresztmetszetét is növelni kell, különben az oszlop tövénél indul meg a repedés.

Miért igényel a betonkerítés komolyabb alapot?

Egy betonelem méterenként több tíz kilót nyom, és a szélnek is összefüggő, tömör felületet kínál. A súly lefelé, a szél oldalirányban terheli ugyanazt az oszlopot. A kínálatunkban található betonkerítések ezért a szokásosnál nagyobb kerítésalap mélységet kívánnak.

Nem mindegy a beton minősége sem. A hígabb keverék könnyebben eldolgozható, de kevesebbet bír, és hamarabb repedezik. A kötési időt pedig ki kell várni. Aki két nap után nekiáll terhelni a frissen öntött alapot, annak a hibája jó eséllyel a következő tavasszal jelentkezik.

Mielőtt kiásod az első gödröt

Kezdd a nyomvonal kitűzésével, zsinór, sarokpontok, ellenőrzött oszloptávolságok jelölésével. Lejtős telken a lépcsőzetes kialakítás statikailag is jobb, mint az erőltetett egyenes vonal, mert egyenletesebben osztja el a terhelést.

A csapadékvíz elvezetése a másik gyakran kihagyott pont. Tömörített kavicságyon a víz nem áll meg a beton mellett, és nem puhítja fel alatta a talajt. Az oszloptartók beállítását pedig érdemes kétszer ellenőrizni. 

Néhány milliméteres eltérés a kész kerítésen már hullámzó vonalként látszik. Ez a részletgazdag felületeknél a legfeltűnőbb, például egy mediterrán mintás betonkerítés esetében.

Sávalap, pontalap, és ami a kapuknál változik

Könnyebb, hézagos szerkezeteknél gyakran elég az oszloponként kiásott és kibetonozott pontalap. Hosszú, összefüggő szakasznál viszont a sávalap oszlatja el jobban a terhelést, és a talaj apró mozgásait is kiegyenlíti. A kerítésalap mélysége mindkét megoldásnál ugyanazt a szabályt követi, hogy a fagyhatár alá kell érnie.

A kapuk és a sarkok külön eset. Ott koncentrálódik az erő, ezért nagyobb keresztmetszet, több vasalás és pontos derékszög kell. Motoros kapunál a kábelezés nyomvonalát is az alapozás előtt tedd le, mert utólag csak bontással fér hozzá a szerelő. Ha nem vagy biztos benne, melyik alap illik a választott szerkezethez, a Kerítésmegoldások.hu-nál munkatársaink átnézik veled a méreteket.

Az alapozáson nem érdemes spórolni. A kerítésalap mélysége dönti el, hogy tíz év múlva is egyenes lesz-e a kerítés, vagy már pár tél után igazgatni kell az oszlopokat. Felmérni a talajt, kimérni a mélységet, kivárni a beton kötését, ezek nem csupán pénzbe kerülnek, hanem időbe is. És ez az a pár nap, ami később a legjobban megtérül.